Egyszer majd ágról szakadtan, gyűrött ruhában találsz,
nedveimet felitatva hajlok előtted, kérlek rajtam parolázz,
ne hagyd szótlanná évődni sorvasztani hangszálaimról az emberi rangot,
csak pörgess, zörgess, kopogtass amint szél szólít harangot.
Kondulok, kordulok, koldulok ha kérnél,…