Egy új nap születik a tengerparton.
Oly csodálatos, ahogy reggel föl kel a nap
És szikrázóan süt.
Tenger is csendes, és fénylik,
Ahogy a nap megvilágítja, és tükrözővé válik.
Sétálva a parton
Lépkedve lábnyomaim eltünnek
És olyan, mintha ott sem jártam volna.
Pedig vissza gondolva,
Lelkem meg vidámítja.
Vajon álom marad?
Vagy valósággá válik?
Mégis oly gyönyörű: "a hit hegyeket mozdít el!"
