Gázkamrameleg anyaméh delíriuma részegít, vacogok, combtőben, vállban, gerincében csonkult veterán szabadságok, kitoloncolt igaz szólt szátokon szelíd szirom, színes rom hervadok. Anyám! Éretlen vagyok a halálra, tudattalanság életemre szántan, hiába ide szültél, a másvilág állított falainak…