Vén botommal a kezembenIfjúságom útjait keresem.
Hiányzik testemből a lelkem,
Csak az életem hideg falát leltem.
A kolduló őszben vértelen szívem már dér,
Megsárgult faleveleket hord a szél.
Csendes kis szobámban eltűnődöm,
Hogy az életem mennyit ér.
Elfáradt a folyó, elfáradtam én is.
Elsodorta álmaimat a fenti magas eget nézem,
Áttündököl még a Nap
Ősz fejemre a lombos ágon.
Kalapomat megemelem,
Nyomtalanul eltűnt az ifjúságom.
Emlékezés
