Oly hirtelen jött
Mint égből az eső
Csatornái meg itatják a földet
Bezárjuk ajtajainkat
Ablakainkat kapuinkat
S várjuk az elmúlását
S emberek ezrei
Milliói félelemben
S úrra lett rajtuk
Szeretteinket nem ölelhetjük át
Oly távol vannak most
Nagy a csend az egész földön
S a szívekben
Szemeink is könnyekben áznak
Lábaink mintha bilincsekben lenne
Már akarnánk szabadulni
De nem lehet
Sok az ágyakhoz kötözve beteg
Akarnak gyógyulni
Türelmessé vált az egész világ
Várjuk a feloldást
Fotó: Adamik László
