Mindig érződik a halál sejtelme.Félek tőle!
Igen csak kapóra jön mint írónak
mert véget vet a történetnek.
Komolyra fordítva a szót:
az életet csak az elhunytunk
előtti parányi térnek tekintem.
S úgy találom, a halál nagyon
erősen ösztönző izgatószer.
Mert, hogy olyan fölfoghatatlan
végső rejtély.
Miért vagyunk csupán hát?
képtelenségnek tetszik.
Beköszöntött az öregség.
Olyasmi, amit okosabb mennél
inkább elodázni.
Mind idáig nem vert le lábamról,
ez bámulatba ejt.
Minden bizonnyal váratlanul ront rám
egy reggel arra ébredem
megvénültem.
Azonban megtanultam,
hogy mindent elfogadjak.
Van ki megkérdezi tőlem:
Megváltoztál valamiben?
Ez teljességgel idegen
a látásmódomtól.
Valamennyiünk felett ott lebeg.
Valamely vak végzet
ami jelleméhez kötődik.
Én, én vagyok
csak egyetlen életem lehet.
Tévedéseim hozzám tartoznak
csak úgy, a jó dolgok
melyeket véghezvittem.
